A Poratka

Az allergia korunk „népbetegsége”. Régebben ezt a szót a fokozott érzékenységre használták.

De m i is az allergia tulajdonképpen?

Az allergia immunrendszerünknek olyan – egyébként ártalmatlan – anyagokra adott túlzott reakciója, melyek egészséges ember szervezetéből semmilyen választ nem vált ki.

Az ilyen reakciót kiváltó anyagokat nevezzük allergéneknek. Ezek nagyon sokfélék lehetnek. Ilyenek például bizonyos élelmiszerek, vegyszerek, gyógyszerek, a pollen (virágpor), vagy állatok szőre, illetve penészspórák vagy atka.

Az allergia kialakulásában az öröklésnek, az immunrendszernek és az életmódnak is jelentős szerepe van.

Az egyik leggyakoribb allergiát kiváltó ok a poratka. Az atkák 100-500 mikron nagyságú, majdnem átlátszó, szabad szemmel nem látható apró rovarok. A kifejlett egyedek nyolclábúak. Szúró-szívó szájszervük van. Sok faj csak a bőrén lélegzik. Különböző állati és növényi agyagok nedveinek kiszívásával táplálkoznak.

Szaporodásuk általában ősszel a legaktívabb, télen számuk csökken. Az ember környezetében a leggyakoribbak a bőrevő atkák. A porallergiás tünetekért is ezek okolhatóak . Ezek a porban élnek és táplálékuk az emberről lehullott, elszarusodott hám.

Az atkák mindenhol megélnek, az emberi környezetet különösen kedvelik. Nincs olyan lakás, ahol ne fordulnának elő. Sajnos nagyon ellenálló faj, ami a kiirtásuknál komoly gondot okoz. A megszokott, általános takarítás nem zavarja őket, jelentős eredmény sajnos nem érhető el vele.

A legjobban párás környezetben érzik jól magukat, a 23-25 fok közötti hőmérséklet és a 70-80 % páratartalom ideális élettér nekik. A párásítás ezért nem javasolt olyan ember szobájában, aki atka allergiás. A lakásunkon belül is van az atkáknak kedvenc élőhelyük, itt fordulnak elő a leggyakrabban:

• padlószőnyegek,
• szőnyegek,
• kárpitozott bútorok,
• függönyök
• az ágy matracai,
• párnák,
• gyermekeink kedvenc plüss állatkái.

Az allergiát igazándiból nem csak az atka váltja ki, hanem annak fehérje tartalmú ürüléke, váladéka.

Ezért nagyon fontos, hogy ürülékével együtt távolítsuk el.

Ahhoz, hogy kialakuljanak az allergiás tünetek, legalább 100 atka kell, hogy legyen a házipor egy grammjában.

Senkit nem szeretnék megijeszteni, de fontos tudni, hogy lakásunkon belül akár milliós nagyságrendű atka is lehet. Szerencsére az emberek többsége még nem allergiás rájuk.

Mit tehetünk ellene?

• Takarításkor nedvesen portalanítsunk, ne verjük fel a port.
• Ne tartsunk porfogó tárgyakat a lakásban, különös tekintettel a hálószobára. (Egyel több ok arra, hogy nagytakarításkor megszabaduljunk a felesleges holmiktól)
• Tegyünk (és gyakran cseréljük) a porszívóban por és atkaszűrőt.
• Az ágynemű huzatot hetente cseréljük. Célszerű 60 C fokon történő mosása, és mosás utáni vasalása.
• Éjszakára csökkentsük (16-18 C) a hőmérsékletet (fűtést) .
• A szoba páratartalmát tartsuk 50% alatt (ne párásítsunk).
• A tollpárnákat cseréljük mosható szivacsra ill. speciális atka mentes ágyneműre.
• Segíthet, ha nyáron kitesszük a tűző napra a párnákat, télen a matracot a fagyra.
• A gyerek plüssállatkáit mossuk gyakran, ha nem lehet, akkor tegyük a mélyhűtőbe 1 órára.
• Ágyazzunk be! ( Az ágyneműt szellőztessük ki, és utána takarjuk le).
• Szerezzünk be a matracra olyan huzatot, mely nem ereszti át az atkát.
• Tapéta helyett válasszuk inkább a festett, meszelt falat.
• A műanyagok elektrosztatikusan feltöltődnek és vonzzák magukhoz a port, ilyen például tévé képernyője. Ezeket gyakrabban portalanítsuk.
• Ha penészt találunk a lakásban, rögtön szüntessük meg!
• Ha karácsonykor élőfát állítunk, fújjuk le vízzel az ágait, mielőtt bevisszük a lakásba.
• Portalanítsuk a díszeket, mielőtt feldíszítjük vele karácsonyfánkat!

Kép forrása: http://www.allergie-geneve.com/wp/wp-content/uploads/2012/02/acarien.jpg

Kép forrása: http://howtobuildahouseblog.com/wp-content/uploads/2011/09/dust-mite-411×300.jpg

Kép forrása: http://www.dust-mite.net/wp-includes/images/dust-mites-colony.jpg